Mivel Pati minden napsütéses nyári hétvégén úgy érezte, hogy kötelező a Balaton parton lennie (nemcsak Neki, Titusznak is), ezért maradt még jópár emlék Titusz és Pati tarsolyában, amiket most - amikor lassan győzedelmeskedik a hideg és szürke ősz - közrebocsátanak.
Badacsonyban
Pati hosszú évek óta szeretett volna átmenni Badacsonyból Szigligetre. Nem busszal, nem autóval, gyalog. Pati ezt a hosszú egyenes útszakaszt, ami a Badacsony oldalában húzódik végig és körbeöleli a hegyet gyönyörűnek gondolta és cseppet sem zavarta a távolság. Évekig nem talált vállalkozó szellemet maga mellé, Titusz azonban - akit nem véletlenül választott ki anno Pati szíve a szürke tömegből - az egyik közel 40 fokos meleg délben, felpakolt egy hátizsáknyi vizet, kézen fogta Patit és elindultak. Mire Badacsonytomajból Badacsonyba értek (kb.20 perc - a táv kevesebb, mint egyhatoda) Patinak, aki helyes kis strandshortban indult útnak, leégtek a combjai, a hőségtől megfájdult a feje és megéhezett. Ezért Titusz és Pati megálltak a badacsonyi strandnál, úsztak egy nagyot a hűvösen hullámzó vízben, majd elhevertek a fűben. Amíg Titusz szunyókált, Pati evett két nagy túrós palacsintát, ivott egy fröccsöt, elkortyolt egy nagy bögre tejes kávét, megvette a kedvenc csajos magazinját és elégedetten konstatálta, hogy tíz perc alatt elköltött közel 1000 HUF-ot. Miután Pati ilymódon testileg és lelkileg is megerősítette magát Titusz is felkelt, ivott egy pohár vizet, becsavarta Pati lángoló combjait egy vizes törölközőbe és élénk tempót diktálva nekivágtak, újra. A túra gyönyörű volt, pont ahogy Pati elképzelte. Az út enyhe íveit követve , hol az ősi hegy szőlőtőkékkel teleültetett békés látványa, hol a szikrázó Balaton tárult a szemük elé. Másfél óra intenzív gyaloglás után az út lekanyarodott a hegyről és ráfordult a szigligeti félszigetre. Titusz és Pati előtt feltűnt a hullámzó zöld dombokkal és kicsiny, ámde méregdrága villákkal teleszórt Szigliget mesébe illő képe. Titusz és Pati itt megpihentek. Egy vegyesboltban vettek két almát, Titusz lebeszélte Patit, hogy bemásszon az út mentén legelésző, békésnek tűnő, többsoros villanypásztorral elkerített szürkemarhacsorda mellé, valamint megkérte őt, hogy próbáljon visszalakulni nővé, mivel Titusz két számmal nagyobb ingében a fejére és a lábaira csavart csöpögö törölközőkkel, Pati úgy nézett ki, mint egy csöves (Titusz véleménye). Pati engedelmeskedett, így már kis shortban és spagettipántos polóban libegett fel a szigligeti várba, a víztól súlyos törölközőket elrejtette Titusz hátizsákjába. A várba felérve Pati kiült a falra, magába szívta a látványt, elálmodozott a pillangók táncán, akik valamilyen csak általuk ismert ok miatt tömegével gyülekeztek a vár felett. Titusz eközben pasis képeket csinált Patiról. A vár alatti meghitt vendéglőben Titusz és Pati hatalmasan bevacsorázott, mivel eddigre már lebukóban volt a nap.
A történethez hozzátartozik, hogy másnap majdnem ugyanezt az utat Titusz és Pati ismét bejárta. Vonattal mentek Tapolcára, mivel Patinak víz ment a fülébe és semmit nem hallott. Pati sírt, ideges volt és nyűgös, Titusz keresett Neki ügyeletes orvost, gyógyszert vett, ápolgatta őt. Hazafele, amíg Pati az ülésen feküdt, Titusz az ablakban állva gyönyörködött Badacsony végtelen panorámájában...
Zánka
Titusz és Pati egy hétvégét Zánkán töltött Titusz barátaival. Erről a hétvégéről Patinak kevés emléke maradt, Titusznak még kevesebb. Egy kép azonban kristálytisztán felragyog Pati homályos emlékei közül. Alkonyodik. A nap gyönyörű színeket fest a lágyan hullámzó, csendesen locsogó víztükörre. A sirályok már elkezdték vad táncukat a víz felett, önfeledten kergetik egymást a végtelen kékségben. Titusz a parton térdel. Kezei az ölében nyugszanak, szemei a semmibe révednek. Mozdulatlan. Kopaszra nyírt fejével és bölcs sztoizmusával elmélyülten elmélkedő, magányos remetének imponál. Titusz legjobb barátja,a térdelő Titusz mögött áll. Félmeztelen, beach nadrág és napszemüveg van rajta. Egy hajlékony ámde vastag nádszárral, Titusz hátát határozottan és erőteljesen üti. Titusz rezzenéstelenül tűri, Pati kissé távolabb a fűben fekszik és röhög. Egy lány (jóval távolabb) rémülten nézi az élőképet.
Titusz és barátja mivel nem emlékeznek, tagadják, hogy ez megtörtént. Pati azonban tanúsíthatja, a fent leírt kis történet minden apró részletében megfelel a valóságnak...
Balatonfüred - Tihany
Titusz és Pati az idény utolsó hétvégéjén mégegyszer leutaztak egy napra, hogy Pati egy teljes évre elbúcsúzhasson szeretett Balatonjától. Ezen a napon Patinak ismét egy régi nagy álma teljesült. Titusz szeret mindenfélét kipróbálni, épp ezért nemrégen gondolt egyet és megszerezte a jogosítványt vitorlásra. Titusz ezzel teljesen lenyűgözte Patit. Pati egész eddig csak vágyott rá, hogy vízre szállhasson, kipróbált matrózokat viszont nem ismert, Titusz személyében azonban ezt is megkapta :) Ezen a napon néhány barátjukkal együtt béreltek egy vitorlást és a napos órákat a vízen töltötték Füred és Tihany között, hol sebesen hasítva a fehéren fröcskölő hullámokat, hol órákig egy helyben ringatózva, a széljárásnak megfelelően. Pati a fedélzeten matróza ölében heverve, ég és víz összeolvadó kékségében ringatózva, nagyon boldognak érezte magát. Titusz otthonosan mozgott a kis hajón, ügyesen lazította, feszítette, csomózta és oldotta a Pati számára ismeretlen köteleket. Titusz megmutatta Patinak hogyan kell kormányozni, a vitorlást szélirányba és szél ellen állítani, elmagyarázta melyik vitorlát hogyan hívják és figyelt rá, nehogy Pati beleessen a vízbe. Pati vidáman tervezgetett. Képzeletben áruba bocsátotta Titusz lakását és berendezte új kis otthonukat egy gyönyörű yachton. Osztott,szorzott, arra jutott, hogy a terv kivitelezhető. Hat személyes vitorlásra gondolt legalább,hogy a gyerekeknek is legyen majd rajta hely. Titusz elmerült a naplementében, hallgatta Patit, időnként hosszan,mélyen belekortyolt a sörébe. Tökéletes nap volt, mindkettőjük számára.
