2012. november 23.-24.

Péntek reggel Titusz és Pati egymást szeretgetve ébredtek. Pati édesanyja (Doris) korán érkezett, takarítani és tonnányi almás pitét sütni. Titusz és Pati megreggeliztek és elindultak a menyaruháért. Reggel tíz óra volt, Tituszék percre pontos időbeosztással dolgoztak. Szuzika a ház előtt állt, a csomagtartójában 240 liternyi itallal, amit Titusz, Pati és Kisfiú (Pati öccse) előző este vásároltak az állófogadásra. Igazság szerint Szuzit már akkor  is be kellett bikázni, hogy elinduljon, de Titusz ezt a hidegre és a több heti állásra fogta. Szuzi a bebikázás után egész este derekasan helyt állt a Tesco körúton, így Titusz és Pati nem aggódott túlságosan. Beültek, Titusz elfordította a kulcsot, Szuzika pedig éles vijjogással jelezte, hogy esküvő ide vagy oda, ő aztán biztosan nem vesz részt benne. Titusz kiugrott, felnyitotta a motorháztetőt, elhallgattatta Szuzit és megállapította, hogy vagy az új, alig használt akkuval vagy a generátorral van baj. Ruhakölcsönző helyett alkatrészboltba mentek, Titusz hosszan válogatott az akkuk között mire talált egy majdnem megfelelőt, "csak néhány centit kell a fémfödémből lereszelni és belemegy az a kocsiba" - bíztatta őket a tulaj. Másfél óra késében voltak, Pati előtt felrémlett a kép, ahogy a még mindig beteg Titusz polgári esküvő helyett talpig olajosan kocsit szerel a zuhogó esőben és úgy érezte szembe kell nézniük a ténnyel, a következő napokat kocsi nélkül kell megoldaniuk. Megoldották. A ruhát és a rokonoknak főzött hatalmas adag töltött káposztát taxival hurcolászták a helyszínek között, minden egyebet a két tanújuk szállított, mindketten külkerületből, féléves gyerek mellől beszaladva, a helyzetet teljes profizmussal megoldva. Délután háromkor Titusz, Pati, Doris és Szabina az anyakönyvvezető előtt álltak egy kicsi szobában. Öt perc és pár mondat volt az egész, Pati mégis meghatódott, Tituszné lett belőle. Hazaértek, koccintottak, Titusznak pedig felment a láza. Rajta akkor jött ki az, ami Patin pár nappal korábban a félresikerült ruhapróba után. Kisgatyára vetkőzött és szótlanul ágyba bújt, Pati pedig némi aggodalommal a szívében elindult a virágpiacra Zsófival és Dorissal megvenni a dekorációt. A virágpiac a Teremtő háta mögött volt néhány száz méterrel, kocsi nélkül tolták a küldetést persze. Három órát töltöttek kinn virágokat válogatva, szalagokat méregetve, ha már ott jártak karácsonyi ajándékokat tervezgetve, idejük úgyis volt ugyebár. Este nyolckor kezdtek neki az állófogadás helyszínének díszítéshez, hatalmas, piszkos teremmel, rengeteg gyorsan hervadó virággal, éppenhogycsak kialakuló koncepcióval, idegeskedő Patival, új erőre kapó Titusszal és flip-flop papucs-nejlonharisnya kombóban Martinit kortyolgató, keményen dolgozó Dorissal (van róla kép :) ). Aztán este 11 körülre vhogy  mégis csodálatosan összeállt az egész, a terem gyönyörű lett. Már csak néhány óra volt hátra.

Szombat reggel Pati Szabinája frissen és csinosan érkezett meg egy éjszakai és egy hajnali szoptatás után reggel nyolcra Patiékhoz. Pati szokás szerint negyed órás csúszásban volt,meztelenül rohangált a lakásban. Pati Szabinával a fodrászhoz indult, Titusz Dorissal a rokonokat várta. Pati három órát töltött a hajával, majd a szülei lakásába ment készülődni. Zsófi, Vackor és Milupa ( Zsófi boxer kutyája) segítségével sminkelt, manikűrözött és öltözködött. A szörnyű fátylat otthon hagyta. Titusz tanúja,a barátok egyik legjobbika vitte őket a templomhoz, ahol Titusz már ott várakozott. Patiban innentől csak képek, pillanatok, érzések élnek az ő nagy napjukról.

Egy órát fotózkodtak a templomkertben, az utolsó simításokat végezték a sekrestyéből, megérkezett Papa, a fél Európát átutazó álmos kis dagi, Titusz komoly kicsi unokaöccse, testvérek, barátok, az orgonás, a videós, összeállt minden sokat szervezett, széteső, kicsi, apró részlet, végszóra a hír is megérkezett az állófogadás helyszínéről, hogy a félszemű büfés bácsi a tökéletes kivitelezés utolsó simításait végzi. Pati Papával vonult be, Titusz a tanúikkal, álltak egymás mellett, meghatódva, figyelve, a székeket és a gyűrűket összecserélve,  nagy szavakat és komoly ígéreteket kimondva. Ölelgették a szeretteiket, hallgatták a köszöntéseket, dudálva robogtak az esküvői, régi kisbusszal, osztogattak Perkel tortát, letörölték a hasraesett Zsófi térdéről a vért és felszedték a hasraesett Dorist a betonról (a sokat emlegetett gének ugye). A barátaikkal piros ruhában hajnalig buliztak, töltött káposztát ettek, megünnepelték Titusz szülinapját és és éjfélkor megtudták, hogy Jimmy Fia Krisztián kiesett az X-faktorból. Reggelre keveredtek haza, Pati otthon, az ajándékokat nézve kezdett csak el sírni attól a rengeteg szeretettől, amit ők ezen a hosszú napon sokaktól kaptak. Titusszal úgy aludtak el, ahogy mindig is szoktak, egymást szorosan átölelve.

"Magamban hordom a szívedet,

a szívemben hordom.

Mindig itt van velem.

Bárhová megyek, mindig kell nekem.

És akármit teszek, bármi lesz, 

Te ott leszel kedvesem.

Íme a titkok titka,

mit senki se tud :

gyökere minden gyökérnek,

rügye minden rügynek,

egek feletti ég a fán, mely maga az élet.

Mely magasabbra nő, 

mit a lélek remélhet,

vagy elme megérthet.

Mint az alá nem hulló csillagok csodája.

A szívemben őrizlek.

Ott őrizlek a szívemben.

       /E.E.Comings : Kötődés/